7.fejezet-Szomorúság,harc,kérdés és távozás

Ez az utolsó hosszú feji,mivel jövő héttől rövidebbek lesznek!Puszika:D

Mikor az ajtó kinyílt egy borzalmas látvány tárult elém.
-Ti...mit...csináltok?-kérdeztem fuldokolva...

Mivel a szobában Alec-et és Christy-t láttam az ágyon.Alec háton feküdt az ágyon míg Christy a hasán ült.Alecen már csak az alsó gatya volt míg azon a ribancon egy bugyi és egy melltartó.Alec rögtön lelökte magáról Christy-t aki a földön landolt.
-Bella megmagyarázom.-kezdte Alec és egyre közelebb jött felém.
-Mit?Azt,hogy leakartál feküdni ezzel a k*vával?-kérdeztem ordibálva.
-Nem,hanem az...
-Nem érdekel semmilyen magyarázkodás.De mond.Mért pont vele?-kérdeztem és tudtam,h ember lettem volna már patakokba folyt volna a könnyem.
-Mert én jobb vagyok nálad,kicsikém.-mondta Christy miközben felkelt a földről.
-Igen és miben?Abban,hogy mindenkivel összefekszel?Abban igen.De abban nem,hogy én legalább tisztességes ember vagyok-jobban mondva vámpír.-Úgyhogy te csak maradj csendben mivel Alec után te következel.-mondtam miközben közelítettem felé.Ő csak hátrált mire én elmosolyodtam.Ránéztem Alec-re aki kérlelőlen nézett rám.
-Kérlek,hagy magyarázzam meg én sze...
-Csak azt ne mond,hogy szeretsz,mert akkor nem hiszem el.De tudod mit gondolok erről?-kérdeztem miközben felvontam a szemöldököm.
-Nem.-mondta miközben rázta a fejét.
-Ezt-s adtam neki egy nagy taslit az arcára úgy,hogy hátra esett.-Remélem megfelel.És most...-fordultam Christy felé.-te jössz.
Ő csak hátrált majd átváltozott egy fekete farkassá amit vámpír ölésre teremtettek.
-Azt hiszed,hogy egy vámpír ölő farkas tud engem bántani?
ÉŐ erre csak morgott egyet majd előre lépett egyet.
-Hát akkor legyen.-mondtam és támadó állásba helyezkedtem majd rá morogtam.Ő erre nekem ugrott,mire én magam köré tettem a pajzsot amit még Renata-tól szedtem el és én is neki rontottam a már fekete-Christy-farkas-nak.Mikor beleütközött a pajzsomba hátraesett kiesve az ablakon,egyben kitörve azt.Én utána ugrottam s mikor leértem megfogtam a bundáját és neki vágtam egy fának-mivel az erdő egyik része a Volturi kastély túlsó oldalán volt-ami egy reccsenés-el megadta magát és kidőlt a helyéről.A fekete farkas felállt és megint nekem rontott.Levettem a pajzsom és neki rontottam.Elővettem Jane képességét így fájdalmat okozva neki.Összeesett s kihasználva az alkalmat egy újabb fához hajítottam.Az is egy nagy reccsenéssel adta meg magát.Most a farkas nem állt fel így újból felvettem a pajzsom és odamentem hozzá.Fölé hajoltam mire megéreztem a farkas bűzt,s ellepte a vörös köd az agyamat.Megfogtam a nyakánál fogva és rámorogta mire kinyitotta a szemét.A mancsával megütött így elrepültem és a földön landoltam.Gyorsan felálltam,s felvettem a pajzsomat.A fekete farkas nekem ugrott,s megint bele ütközött a pajzsomba.Most Alec képességét vettem elő és megvakítottam,elvettem a szaglását és a hallását.Megint közelítettem a farkashoz,de ekkor meghallottam több hangot is.
-Bella,Bella ne csináld.Nem vagy ilyen.-hallottam egy női hangot.-Demetri mit csináljunk?
-Nem tudom.-mondta egy férfi hang
-Bella nyugodj meg.-most egy másik férfi hangot hallottam.
-Alec ha ezt mondod neki szerinted meg nyugszik?Mikor te csináltál mindent?Te szemét láda.-mondta megint az a női hang.
-Bella,nem érdemli meg ez a ribanc,hogy rátámadj.Te sokkal jobb vagy ennél.-mondta egy 3.férfi hang is.Egyre jobban tisztult ki a fejem mire tudtam,hogy ezek a hangok Alec-től,Dem-től,Vick-től és Félix-től származik.Visszaadtam Christy-nek a hallását,látását és a szaglását.Erre vissza változott újból vámpírrá és rögtön felugrott.
-Remélem meg tanultad,hogy ne kezd ki velem.-mondtam és hátat fordítottam neki.-Na és most irány Aro.
-Minek mész Aro-hoz?-kérdezte Alec és elkapta a karomat.Én erre kirántottam a kezemet és szembe fordultam vele.
-Te csak ne vonj kérdőre oké?Te nem vagy senkim,hogy meg mond mit csináljak!-üvöltöttem a képébe miközben a többiek minket figyeltek.
-A barátod vagyok!
-Csak voltál!És hagy békén!Soha többé nem akarlak látni!-üvöltöttem a képébe majd elindultam a nagy terem felé.Gyorsan suhantam és éreztem a hátamba fúró pillantásokat.Mikor odaértem az ajtóhoz kinyitottam azt majd beléptem.Eddig reméltem,hogy csak Aro lesz ott,de nagyot tévedtem mivel Caius,Marcus,Aro,négy nő és egy férfi vámpír volt ott és természetesen az őrök.Mikor beléptem minden szem rám szegeződött.Ha ember lettem volna elpirultam volna az biztos.Elindultam a vendégeink felé.Elsőnek a férfihez mentem,hogy köszönjek,de Aro megelőzött.
-Á Bella,drágám.Hagy mutassam be neked a Denali családot.Ő it Elezar,barátom és régi Volturis tagom.
-Jó napot,Isabella Swan Volturi vagyok.De jobban szeretem a Bellát.-mondtam miközben megfogtam a kezét és bekapcsoltam az Aro-tól lopott képességemet,de nem akartam bele hallgatni a magán dolgába így csak a mostanira koncentráltam..De ekkor éreztem,hogy egy új képességet kaptam.Méghozzá Elezar-ét.Hmm...érdekes.Feltudom mérni mindenki képességét.Ez fura.
-Hello.Az én nevem Elezar Denali.Örvendek,hogy megismerhetlek.
"Milyen kedves lány.Másmilyen mint a többi Volturis.Sőt.A képessége is jobb a többieknél.Aro-nak gondolom nagy fogás volt ez a kedves lány."
Én erre csak elmosolyodtam majd tovább léptem egy barna hajú kedvesen mosolygós nő-höz.
-Hello,az én nevem Carmen Denali.-mosolygott angyalian miközben kezet rázott velem.
-Bella.-mondtam én is miközben viszonoztam a mosolyát.
"Milyen aranyos lány.És milyen szép is.Még Tanya-nál is szebb.Sokkal.És kedvesebb is."
Tovább mentem egy szőkés barna hajú lányhoz.
-Hello az én nevem Kate Denali.Örvendek,hogy megismerhetlek.-mosolygott ő is és látszott rajta,hogy nem egy öntelt tuskó,mint elvileg az a Tanya.
-Bella.-mondtam megint és én is rámosolyogtam.
"De kedves lány.És lehet,hogy ez nem éppen egy testvérhez való,de a nővéremnél,sokkal szebb és aranyosabb."
Tovább mentem egy szőke hajú lányhoz aki nem éppen kedvességgel fogadott.
-Irina Denali.-mondta kelletlenül de azért megfogta a kezemet.
-Bella.-mondtam majd beleolvastam az ő gondolataiba is.
"Ha.Milyen csúnya.Tanya és én sokkal szebb vagyunk nála.És fúj.Barna haja van.Mindjárt elhányom magamat.Oké,Carmen-nek is barna a haja,de ő családtag."
Tovább mentem és az utolsó lányhoz értem aki szőkés barna hajú volt és egy eperszínű csík virított a hajában.Nagyon szép lány volt,csak épp annyi volt a bökkenő,hogy nem éppen kedvesen méregetett.
-Hello,Tanya Denali vagyok.-mondta ellenszenvesen.Á szóval ő Tanya.Megfogtam a kezét,hogy halljam a gondolatait.
-Bella vagyok.-mosolyogtam rá,hogy kicsit idegesítsem.Megtette a hatását.
"Kis fruska.Itt mosolyog mint egy hülye.Azt hiszi jobb nálam?Nagyon téved.Ch.Fogadjunk nincs is olyan pasija mint az én..."-folytatta volna ha Aro közbe nem vág.
-Bella miért jöttél?-elengedtem Tanya kezét és Aro felé fordultam.
-Csak lenne egy kérdésem.
-Mond,kedvesem.
Nagyot sóhajtottam.Hogyan kezdjek bele?És nem csak távozásról kérdeznék.Hanem apuról és anyuról.Biztos meghaltak,és ez szomorúsággal töltött el.Csak úgy ott hagytam őket.De egy valamit nem értek.Aro azt mondta ha van valami értesítenek.Eddig nem is mondott semmit.Ez különös.
-Hát...rám,nagy szükség van?-kérdeztem kicsit szégyenlősen.Aro-nak elsőnek nem esett le de aztán az arca döbbenetet tükrözött majd elmosolyodott.
-Tudod Bella.Neked van a legeslegjobb képességed.Kár lenne elvesztegetni,ez igaz.Tudom,hogy tudsz magadra vigyázni,mivel te jobban mondva legyőzhetetlen vagy.Hát az az igazság,hogy nem küldenélek semmiképpen harcolni,mivel féltelek.Téged és a képességedet is.Tudom,semmi bajod nem esne,de még is.És a válaszom,hogy mehetsz.
Megszólalni sem tudtam ahogy senki más a teremben.
-Ez...most komoly?
-Igen Bella.De egy valamit nem értek...
-Mit?-kérdeztem boldogan és kíváncsian.
-Miért akarsz elmenni?Hisz itt van Alec...nem?
Hatalmas gombóc nőtt a torkomban és meg mukkanni sem tudtam.Eltelt pár perc és éreztem,hogy a gombóc kisebb lett.
-Nem nincs Alec.De erről nem szeretnék beszélni.Arról viszont igen,hogy Christy nem valami jó Volturis,mivel fél kézzel elintéztem.Ha nem lett volna ott Victoria,Demetri és Félix ő már alulról szagolná az ibolyát.Na már tudod mi történt Alec-cel?-mondtam és elmosolyodtam.Aro megértette mire céloztam Alec és Christy-vel kapcsolatban.Újra szomorúság töltött el,mint 80 éve.Most is egy lyuk keletkezett a mellkasomban,mondjuk nem akkora mint mikor Ő elhagyott.Nem,annál sokkal kisebb.Innen látszik,hogy még mindig jobban szeretem Őt mint Alec-et.Igaz,Alec-et is szerettem,de nem ő volt a nagy ő.
-Még egy kérdésem lehet Aro?
-Persze,mond.
-Anyuval és apuval mi történt?
Aro-t meglepte a kérdésem mivel zavarában lehajtotta a fejét.Pár perc múlva nagy nehezen felnézett,és belekezdett a mondandójába.
-Nos Bella anyukád ugye egy bizonyos Phil-el élt.Megtudtuk,hogy megölte őket egy vámpír.
-Tessék?És miért nem szóltál?-kezdtem méregbe gurulni,hisz Aro megigérte.
-Sajnálom Bella de azért nem mondtuk el mert nem akartunk fel zaklatni.
-Hát most sikerült.Oké tudom,hogy már anyáé úgy is meghaltak volna,de azért el kellett volna mondjad Aro!
-Tudom,és elnézést.
-És akkor mi van apuval?
-Nos ő nyomtalanul eltűnt.
-Te..tessék?Ezt,hogy érted?
-Úgy,hogy az apád szó szerint eltűnt.Próbáltuk nyomkövetővel megkeresni,de valaki blokkolta annak a vámpírnak a képességét.
-És a levél,amit küldtem?Megkapta?
-Nem,a levél a házatokban volt,a hűtőn.
-Rendben.Köszönöm-mondtam fuldokolva és megrázkódtam a sírástól.Igaz könnyek nem gyűltek a szemembe,de azért sírtam.-Akkor én most megyek.
-És hol fogsz lakni?-kicsit gondolkodtam majd rávágtam.
-Londonban.
-Rendben.Van elég p…
-Van Aro.-vágtam a szavába és rámosolyogtam.-De most már tényleg mennem kell.Köszönöm Aro,hogy itt lehettem.
-Jaj Bella ne butáskodj.De amilyen hamar csak tudsz kérlek látogass meg.
-Rendben.-mondtam majd a Denali család felé fordultam .- Örvendtem,hogy megismerhettem önöket.
-Mi is.-mondta Elezar,majd mindeni megölelt,Irina és Tanya kivételével.Már indultam volna kifelé de ekkor kivágódott az ajtó.
- Nem mehetsz el egyedül .-mondta Victoria és odarohant Aro-hoz.-Hagy menjek vele.
-És én is.-jelent meg az ajtóban Dem.
-És én is.-mondta Félix majd odalépett Demhez. Elindultak Aro és Vick felé.
-Nem srácok.Ezt nem kér…
-Rendben.-mondta Aro.
-Tessék?-kérdeztük egyszerre.
-Mondom igen.
-De Aro.Dem nyomkövető,Félix nagyon erős,Vick mozgatni tud tárgyakat.Tényleg elküldenéd őket velem?-kérdeztem,hátha megtudom győzni evvel az érvvel.
-Bella,Bella.Tudom,hogy milyen fontosak neked a barátiad.Ezért menjetek mielőtt meggondolom magam.
-Rendben.-mondtuk majd elindultunk a szobánk felé.
-Ti teljesen meg buggyantatok .- mondtam mikor a folyosón mentünk végig.
-Tudjuk.-röhögtek fel egyszerre.
Én csak sóhajtottam egyet majd elmentem a szobámba összepakolni.Ugyanezt tették a többiek is.Mikor már össze voltam pakolva bejött Alec.
-Tényleg elakarsz hagyni?
-Igen Alec!És ez mind a te hibád.
-Tudom Bella és sajnálom.-mondta miközben próbálta átölelni a derekamat de én eltoltam magamtól.
-Hagyál!-mondtam majd kirohantam a bőröndömmel együtt Vick szobájába,ahol Heidi állt az ajtóban és nézte ahogy Vicky és Dem össze pakol.Mikor meglátott elém állt és megölelt.Rázkódott a sírástól.
-Tényleg elmentek?-kérdezte akadozva.
-Igen.Nagyon sajnálom.Majd meglátogatunk.-mondtam nyugtatólag mire rám mosolygott és megölelt.Gyorsan elköszöntünk tőle majd mikor Félix-et is „felvettük”már rohantunk is a reptér felé.Megvettük a jegyeket majd felszálltunk a gépre.4személyes ülő helyre ültünk.Mellettem Félix foglalt helyet és vele szembe pedig Dem.Velem szembe Vick ült és bambult kifelé az ablakon.Mikor ránéztem rémületet láttam a szemében.Rám nézett és rábökött az ablakra,hogy nézzek oda.Mikor ezt megtettem Alec-et láttam miközben egy lapot markolászott.A lapon ez állt:
„Sajnálom,Bella.Szeretlek!”
Kicsit megsajnáltam de mikor eszembe jutott mit tett behúztam a függönyt,s előre néztem.Vicky is ezt tette,majd pár perc múlva a gép felszállt...