3.fejezet-Alec

(Alec és Jane történetét találtam a neten...az élet korát én irtam)



-Te...mit keresel...itt?-Kérdeztem akadozva,de ő csak mosolygott...


-Alec mit akarsz?
-Hát...beszélgetni veled .
-Mégis miről ilyen későn?Még össze is kell pakolnom meg...-nem bírtam befejezni a mondatot mert elöttem termett és befogta a számat.
-Kérlek Bella,ezt muszáj elmondanom.-Levette a számról a kezét és belenézett a szemembe.Annak ellenére,hogy a szemei vörösek voltak,egyszerűen gyönyörű volt.Felfedeztem benne szeretetet,féltést és vágyat.Nem tudtam betelni vele,s olyat mondtam amit nem kellett volna.
-Gyö...gyönyörűek a szemeid.-kérdőn nézett rám majd rám mosolygott.
-Bella,te ittál valamit?Vagy beverted a fejedet?
-Ő nem,bocsánat kicsit...elkapattam magamat.
-Én nem bánom.De most tényleg el kell mondjak valamit.
-Rendben.-Odamentem az ágyamhoz,s leültem rá,s Alec követte a példámat.-Várj,te mióta vagy itt?És Vicky miért nem vett észre?
-Hát én jóformán elsem mentem innen úgyhogy hallottam a te és Victoria történetét.Ja és Victoria azért nem vett észre mert úgy vettem el a szaglását,hallását,hogy csak engem ne vegyen észre.
-Oké,most már értem.Na de hallgatlak.Mit szeretnél mondani?
Alec kicsit habozott majd bele kezdett a mondandójába.
-Bella én...-nem tudta befejezni mert kinyílt a szobám ajtaja és Vicky lépett be rajta.
-Bella,gondoltam se...-nem bírta befejezni mert ekkor észre vette Alecet.-Ó sajnálom,hogy megzavartalak titeket.Már megyek is.-Mondta majd mielött kilépett volna rám kacsintott.Én csak megforgattam a szemem majd mikor Vicky kiment a szobámból újból kérdőn néztem Alecre.
-Na mit szerettél volna mondani?
-Bella én,szeretlek.És tudom,hogy észrevehető volt rajtam de sokkal jobb a szemedbe mondani mint elhallgatni.Tudom,hogy elhagyott Ed...vagyis ő,de kérlek agy egy esélyt.Megteszek mindent érted,kérlek.Még állatvérre is átváltok miattad-mondjuk ez nem lessz könnyű mivel lehet,hogy a nagy úr nem fogja megengedni-de én harcolni fogok érted.Kérlek,Bella.Csak agy egy esélyt.Megpróbállak boldoggá tenni.Kérlek.-Mire felfogtam mit mondott ajkait az enyémekre tapasztotta,és elkezdett gyengéden csókolni.Lehet,hogy tényleg adnom kéne neki egy esélyt.Hisz azt mondta,hogy állatvérre is átvált miattam.De mivan ha nem engedik meg neki és a Volturit amúgy sem hagyná el,úgy,hogy még a nővére is ott van.De mi van ha Alec is elhagy mint ő?De Alec boldogságára adnom kéne neki egy esélyt és talán én is boldog lehetek mellette.Igen ezt kell tennem.Már kezdte feladni,hogy vissza csókolóm és éreztem,hogy el akar húzódni,de gyorsan kapcsoltam,s megfogtam a tarkójánál fogva és vissza rántottam.Ő belemosolyodott a csókba és a kezével megfogta a derekamat és elkezdte simogatni.Egyre szenvedélyesebben kezdett csókolni,ahogy én is őt.Sajnos nekem kellett befejezni a csókot mivel nekem levegőre is szükségem volt így elváltam ajkaitól.Hangosan ziháltunk mikor pár perc után Alec megszólalt.
-Akkor ezt vehetem egy igennek?-kérdezte mosolyogva.Én vissza mosolyogtam rá majd odahajoltam füléhez és belesuttogtam.
-Egy határozott igennek.-Elhajoltam a fülétől majd megpusziltam az arcát.Ő többet akart volna de mutató ujjammal megakadályoztam a csókot.-Mindjárt jövök,csak kell pár emberi perc.
-Rendben.Itt várlak.-Kibújtam öleléséből,s odamentem az asztalhoz a neszeszeremért.Mielött kiléptem volna az ajtón visszanéztem Alecre aki most már az ágyon feküdt.Gyorsan berohantam a fürdőszobába,hogy elvégezzem emberi teendőimet.
(20 perccel később)
Gyorsan felkaptam a neszeszeremet és rohantam vissza a szobámba.Ahogy beléptem tekintetem rögtön rásiklott az ágyamra ahol Alec ugyanúgy feküdt ahogy hagytam.Gyorsan ledobtam az asztalomra a neszeszert,s gyorsan bebújtam Alec mellé az ágyba.Betakartam magamat majd Alec mellém bújt.
-Alec,mesélnél nekem magadról?Hiszen te tudod az én történetem és én is szeretném megtudni a tiédet.
-Hát rendben.1600-ban születtem ahogy Jane is.Egy kis faluban,Sousau volt a neve.Ilyenkor nagyon elterjedt volt a boszorkányság fogalma,és az ikrekből nem nagyon sok volt,így azt hitték boszorkányok vagyunk.Mikor édesanyánk megtudta,hogy meg akarnak minket ölni,összecsomagolt nekünk ételt,ruhát és mondta,hogy menjünk Dél-Olaszország felé majd a szüleink is kis idő múlva követtek minket.Alkonyatkor az édesapánk zajt hallott így ki ment megnézni mi lehet az,majd kis idő múlva édesanyánk is követte apánkat mikor az nem jött vissza.Kis idő múlva egy hangos sikolyt hallottunk,majd egy nő jelent meg elöttünk és a szájából vér csöpögött.Majd több vámpír jelent meg mellette.Elvittek minket egy föld alatti helyre ahol később kiderült,hogy Aro nagyúr harapott meg minket és változtatott át.Ekkor 17 évesek voltunk.-Még mindig sokk alatt voltam.Szörnyű életük volt.De várjunk csak.Alec ilyen idős lenne?405 éves?
-Te 405 éves vagy?
-Hát igen,kicsit sok.Na de szerintem most már aludjál,mert késő van és holnap így nem tudsz felkelni.
-De még be kell pakoljak.
-Hagyd majd megkérem Victoriát.
-Köszönöm.-mondtam álmos hangon.
-Nincs mit.Álmodj szépeket szerelmem.-Majd egy gyengéd csókot nyomott az ajkamra.
Éreztem,hogy egyre jobban süllyedek az öntudatlanság világába...

3.fejezet-részlet

Egy kis részletet addig is adok:P...megpróbálom megírni a 3 fejezetet...Puszi:Isabella


-Kérlek Bella,ezt muszáj elmondanom.-Levette a számról a kezét és belenézett a szemembe.Annak ellenére,hogy a szemei vörösek voltak,egyszerűen gyönyörű volt.Felfedeztem benne szeretetet,féltést és vágyat.Nem tudtam betelni vele,s olyat mondtam amit nem kellett volna.
-Gyö...gyönyörűek a szemeid.-kérdőn nézett rám majd rám mosolygott.
-Bella,te ittál valamit?Vagy beverted a fejedet?
-Ő nem,bocsánat kicsit elkapattam magamat.

2.fejezet-A látogatók és a beszélgetés

(A beszélgetésnél Victoria történetét én találtam ki.)


Mikor beléptünk egy szőke lány állt velünk szemben nagy vörös szemeivel engem nézve...


Victoria elém állt elérve,hogy a lány ne rám nézzen.De ahogy elém állt összeesett és lehetett látni az arcán a fájdalmat .
-Victoria,mi a baj?
De nem válaszolt csak fetrengett . Vicky elé térdeltem és fölé hajoltam . De mikor ezt megtettem két dolog történt .Az eggyik,hogy újdonsült barátnőm abbahagyta a fetrengést és felült. A másik,hogy 3 vámpír férfi-akiknek szintén vörös iriszük volt-jelentek meg az ajtóban . Vicky feleszmélt és elém állt támadó pozicióban .
-Mit akartok?-kérdezte Vicky idegesen . A szőke lány felkacagott és elkezdte a mondandóját .
-Üdvözöllek,Victoria . A nevem Jane Volturi.És ők itt-mutatott a 3 vámpír férfira akik időközben mellé álltak-Félix,Demetri és Alec Volturi .
Az említettek mikor kimondta Jane a nevüket biccentettek,így megtudtam,hogy ki kicsoda . Demetrinek szőkésbarna haja volt és fekete köpenyt viselt.Alec barna hajú volt és ő is fekete köpenyt viselt.Az arca nagyon hasonlított Jane-ére,annyi különbséggel,hogy arca férfisabb volt még is kisfiús.Aki a legfurcsább volt az a Félix nevű vámpír . Ő is barna hajú volt és szintén fekete köpenyenye volt.De ő nem Victoriát figyelte,hanem engem és elég furcsán.A szemeiben kiváncsiságot és szerelmet láttam . Ez elég furcsa volt,így elnéztem róla .
-Miért jöttetek?-kérdezte barátnőm miközben felegyenesedett.
-Hát igazából tudomást szereztünk egy emberről,bizonyos Isabella Swanról-mikor meghallottam a nevem megremegtem és Vickyre néztem-hogy tud a titkunkról.Te vagy Isabella Swan?-Nézett rám kérdőn Jane.
-Csak Bella.De igen én vagyok az.Megkérdezhetem,hogy mit akarnak töllem?
-Nos,Aro látni szeretné magát.Elkel velünk jönnie Volterrába beszélni a nagy úrral.
-És ha Bella nem akar menni?-kérdezte barátnőm gúnyosan.
Jane elmosolyodott és folytatta.
-Akkor téged megölünk és Bellát erőszakkal elvisszük.-mielött Vicnek baja esett volna közbe szóltam.
-Természetesen elmegyek ha Victoria is jöhet.
-Természetesen.Holnap reggelre visszajövünk,addigra legyen készen.Viszlát Victoria.Viszlát Bella.-Mondta Jane és elindult kifelé az ajtón.
-Viszlát hölgyek.-mondta Demetri és Alec egyszerre Vickyre majd rám nézve.Majd Demetri visszanézett Victoriára és a szemeit keszte nézni ahogy Vicky is Demetriét.Lehetett látni a szemükben a szeretetet.Alecről és Félixről ez nem mondható el mivel ők engem néztek és a szemükben vágyat láttam.Ajaj mi lesz még ebből...
-Örülök ,hogy megismerhettem Bella-mondta Alec majd megcsókolta a kezemet.Félix dühvel izzó szemekkel ránézett Alecre,aki még mindig engem nézett.
-Én..is örülök,hogy...megismerhettem magát.-mondtam kissé akadozva.Alec rám kacsintott majd elment Jane mellé aki szem forgatva nézte a fiúkat.Félix mellém lépett,s odahajolt a fülemhez majd belesuttogott.
-Én is örülök ,hogy megismerhettelek Bella Swan.-mondta suttogva mégis gyengéden a szavakat.Elhajolt a fülemtől majd ő is megcsókolta a kezemet és ő is elment Jane mellé.Én csak tátott szájjal néztem magam elé,hogy hogy lehetek ilyen béna,hogy máris két vámpír belém van habarodva.Demetri is elment barátnőm mellől és odament a többiekhez,majd fél másodperc múlva ott sem voltak.Victoria még mindig azt a pontot nézte ahol Demetri állt és még azt sem vette észre ,hogy a kezemmel elötte kalimpálok.Hangosan felnevettem mire kérdőn rám nézett.
-Mi az?
-Te szerelmes vagy.-mondtam egyszerűen s abbahagytam a nevetést,s már csak mosolyogtam barátságosan.
-Nem én az biztos nem,nem csalhatom meg Jamest.
-Nem csalnád meg,hiszen...tudod.Biztos ő is azt akarná,hogy boldog légy és nem azt,hogy egyedül élj.
-Biztos vagy benne?
-Biztos.
-Oké,igazad van,de én nem bírom elfelejteni attól még Jamest.
-Tudom,és higgy nekem,biztos jobb lenne egy társsal mint egyedül.
-Hát igen,jobb lenne.De ez most mind1.Inkább mond el mi történt,hogy Cullenék elmentek.
-Hát...ő...rendben.
Becsuktam az ajtót majd leültünk a kanapéra.
-Nos,hol is kezdjem?
-Mondjuk az elején.-mondta
-Rendben,mit akarsz tudni.
-Mikor születtél,Hol éltél,vannak e testvéreid,hogy hívják a szüleidet...
-Oké-oké.Akkor 1987. szeptember 13-án születtem,Forksban ,de 6 hónapos koromban anya és apa elváltak,így anyával elköltöztünk Kaliforniába majd később Phoenixbe ahol 17 éves koromig éltem.Nem nincsenek testvéreim.És a szüleim Renée Dwyer az anyukám,az apám Charlie Swan.Van egy mostoha apám Phil Dwyer.
-Oké,mesélnél az életedről?
-Persze.Ugye amint említettem Phoenixben laktam.Nem voltam népszerű,úgy éreztem nem tartozok sehová.Többnyire ügyetlen,kétbalkezes vagyok ezért kerülni szoktam a egyensúlyozást igénylő sportokat és a táncot.Miután édesanyám újra férjhez ment,lelkiismeret furdalásom lett amiatt,hogy anya miattam nem tud hivatásos sportoló férjével,Philel utazni.Így elhatároztam,hogy egy kicsit apámhoz költözök,Forksba.Apám örömmel fogadott és beiratott a Forksi gimnáziumba ahol...
-Ahol megismerted Edwardot.
-Igen.Elöszőr nagyon ellenségesen bánott velem,persze a végén kiderült,hogy azért mert nagyon csábította a vérem illata.
-De,hogy ismerkedtetek meg a suliban?
-Hát az első napom volt,mikor az ebédlőbe egyesével beléptek.Az eggyik lány,Jessica elkezdte mondani,hogy milyen furcsák és,hogy mind eggyütt járnak,persze kivéve Edwardot.-Vártam,hogy belém hasítson a fájdalom,de elmaradt-Elég furának tűntek és megakartam nézni magamnak őket egyesével.Mikor mindenkit megnéztem alaposan már csak Edward maradt,mikor a szemünk összetalálkozott.Rögtön elfordultam,de ő gyorsabb volt.Már ezt is eléggé furcsálltam,de még jobban azt,hogy mikor találokozott a tekintetük a szeme azt mutatta dühös.Mikor vége lett az ebédszünetnek,jött a biológia órám.Balszerencsémre már csak egy hely maradt az is Edward mellett.Mikor leültem mellé, már megint dühös tekintettel nézett engem.Dühös voltam rá,hiszen nem is ismert és még is elitélt.És innen pörögtek az események.Elmentem egyszer az osztálytársaimmal a La Push-i partra,és ott volt egy régi barátom,Jacob.Aki mesélt nekem egy legendát a hidegekről és a farkasokról.Ezért elmentem egy könyves boltba,de már este volt mikor eljöttem a boltból,és a huligánok megtaláltak.Érted mit akartak.-Vic bolintott.-De Edward megmentett,és elvitt egy étterembe ahol megmondta,hogy már nem bírja távoltartani magát töllem.Megtudtam,hogy vámpír,így már nem volt titka elöttem.A családjában mindenki örömmel fogadott,kivéve Rosaliet.Ő nem tarotta ezt jó ötletnek,hogy egy embert közel engednek a családhoz. És ugye egy nap vihar közeledett és elhatározták,hogy baseball-oznak...s innen már tudod.
-Igen tudom-hallkult el a mondat végére.-És mi történt,hogy elmentek?
-Hát a 18.születés napom volt,s rendeztek egy bulit.Mikor nyitottam ki az ajándékokat megvágtam az ujjam,amiből elkezdtett folyni a vérem és Jasper nem tudott magán uralkodni,mert ő volt a legújabb vegetáriánus vámpír a családban,így Edward úgy mentett meg ,hogy el kellett löknie de így ráestem az üvegasztalra és a jobb kezembe üvegszilánkok mentek és rengeteg sebből véreztem de Carlisle ellátta a sebet.De Edward akkor is elment a családjával eggyütt...
-De mikor elment mit mondott?
-Hát először azt mondta el kell menniük mert már gyanakodnak rájuk,de aztán mikor makacskodtam azt mondta nem szeret és sajnálja,hogy ilyen sokáig elfajultak a dolgok...-Éreztem,hogy a könnyeim végig folynak az arcomon,s,hogy Vic szorosan megölel,s nyugtatgat.
-Sajnálom,hogy zaklattalak,hogy mond el.
-Semmi baj,így sokkal könnyebb,hogy valakinek elmondhattam.De a te történetedet nem ismerem.Elmesélnéd?
-Természetesen.Nos én 1930.Október 10-én születtem,Londonban.1950-ben változtam át vámpírrá.Pont a 20.születés napomon.A barátaim szerveztek nekem egy szülinapi bulit.Éjfél körül járhatott mikor kezdtem fáradni és elidultam hazafelé.A megszokott úton mentem.De sajna már nem értem haza.Egy sötét utcán kellet átmenjek,hogy eljussak az otthonomba.Mikor az utca felénél tartottam egy árny suhant el mellettem.Oda fordúltam,hogy megnézzem,mi volt az,de nem láttam semmit így vissza fordúltam.De mikor megláttam a vörös szemeket sikítani akartam,de nem tudtam,mert leütött az a vámpír.Pár óra múlva arra ébredtem,hogy olyan mintha épp elégetnének és rettenetes nagy fájdalmaim voltak.Mikor abbamaradt kipattantak a szemeim és észrevettem,hogy mesztelenül fekszek ott és a testem tele van karmolás és harapás nyomokkal.Gyorsan felöltöztem,s elindultam volna haza de mikor levegőt vettem elkezdett lángolni a torkom és egyszercsak arra jött egy 20 év körüli lány,s én nem bírtam visszatartani magam és kiszívtam a vérét,a ruháit elvettem és eltemettem a testét a földbe,oda ahol soha senki nem bírná kiásni mondjuk véletlenül.Elindultam az erdőbe,de sajnos még több áldozatom lett.Nem bírtam leállni,s később rájöttem,hogy vámpír vagyok s még csoda,hogy nem vadultam el.Felfedeztem mindent amit egy vámpír tud.És még egy képességet is...amit eddig csakis James tudott,de mostmár te is.-elborzadtam mi történt vele,de azért kérdőn néztem rá-feltudok emelni tárgyakat és élőlényeket.
-Ez nagyszerű képesség...nállam már...próbáltad?
-Igen,és semmi.
-Oh.-Csak ennyit tudtam mondani,mert még mindig azon gondolkoztam milyen rossz volt neki mikor vámpírrá vált.-És hogyan találkoztál James-el?
-Oh...hát épp vadásztam és elvette a kajám.-mosolygott Vicky,s én viszonoztam azt.-És veszekedtünk is rajta de Laurent megakadályozta,hogy egymásnak essünk.Laurent azt mondta,maradjak velük és ne vándoroljak egyedül,én beleegyeztem de James nem volt elragadtatva.Végülis egy idő után összebarátkoztunk majd egy olyan fél év elteltével rájöttünk,hogy több van köztünk mint barátság.
-Nagyon sajnálom ami történt veled a születés napodon.-tényleg nagyon sajnáltam Vickyt.
-Á régen történt.-Ekkor elkezdett rezegni a mobilom.Kivettem a zsebemből,jött egy üzenetem apától.
"Szia,Bells.Sajnálom ma későn megyek haza,ne várj.Álmodj szépeket.
Charlie"
-Apu volt,azt írta ne várjam haza.Akkor megyek pakolni.Még kikell valamit találni Charlienak is,hogy hova megyek holnap.
-Jó menj csak.Ne segítsek?
-Á nem kell.
Elindultam fel a szobámba,hogy össze pakoljak,de mikor beléptem a szobámba az ágyamon olyan személy ült akire mára már nem számítottam.
-Te...mit keresel...itt?-Kérdeztem akadozva,de ő csak mosolygott...



(Hát remélem tetszik:D)
Puszi:Isabella

2.fejezet-részlet

Itt egy kis részlet míg felrakom a 2 fejezetet.


Victoria elém állt elérve,hogy a lány ne rám nézzen.De ahogy elém állt összeesett és lehetett látni az arcán a fájdalmat .
-Vic,Vic mi a baj?
De nem válaszolt csak fetrengett . Vic elé térdeltem és fölé hajoltam . De mikor ezt megtettem két dolog történt .Az eggyik,hogy Vic abbahagyta a fetrengést és felült. A másik,hogy 3 vámpír férfi-akiknek szintén vörös iriszük volt-jelentek meg az ajtóban . Vic feleszmélt és elém állt támadó pozicióban .
-Mitakartok?-kérdezte Vic idegesen . A szőke lány felkacagott és elkezdte a mondandóját .
-Üdvözöllek,Victoria . A nevem...

Puszi:Isabella

1.fejezet-az új legjobb barát

(Bella szemszöge)
Már egy hónapja,hogy elhagyott . Ősz van . A fák hullajtják a levelüket . Ez is az jelenti,hogy valami elkezdődik . Itt ülök a szobámban, egymagamban,szerelem és barát nélkül . De legfőként szerelem nélkül . Hát igen,Edward .Midig összeszorul a szívem ha kimondom a nevét . Azt kérte felejtsem el de nem bírom . Hogy is felejthetném el bronzvörös haját,féloldalas mosolyát,gyönyörű arany szemeit,és gyönyörű arcát . Emlékszem mindenre amikor együtt voltunk . A szerelmes szavak amiket minden nap elmondott,a szerelemmel teli csókok,ölelések . De ezek mind hazugság volt,hiszen nem szeret, ő maga mondta az erdőben mikor elhagyott .Emlékszem mikor a réten elmondta mi zajlik benne ha a közelemben van . Hát igen,a rét . Vajon még mindig olyan szép mint volt? Odatudnék találni Edward nélkül is?De ezt is csak egy módon deríthetem ki,és csak úgy,hogy elmegyek oda . Gyorsan kirohantam a szobámból,s rohantam a kocsi kulcsért ,hogy minél hamarabb ott legyek a réten.
(20 perc múlva - Az erdőben)
Végre 10 perc bolyongás után megláttam a rétet . Elkezdtem futni de mielött kiléptem volna a fák közül megbotlottam egy nagy faágban és zuhantam a föld felé . De mikor már közel volt az arcom a földhöz valaki elkapta a derekam és a lábamra állított . Megfordultam,mert kiváncsi voltam kilehet az aki az erdőben járkál és közben még meg is ment egy eséstől,de mikor megfordultam,lefagytam . Ugyanis nem más állt elöttem mint Victoria egy kedves mosollyal az ajkán . Sikításra akartam nyitni a számat de mikor megláttam arany szemeit letettem erről az ötletről . Még mindig mozdulatlanul álltam,mert nem akartam elhinni ki van elöttem . Victoria látta zavarodottságomat így máris magyarázkodni kezdett .
-Tudom Bella,hogy nem hiszel a szemednek de én vagyok az . Nem akarlak bántani,csak bocsánatot szeretnék kérni . Beláttam,hogy nagy hülyeség volt ez az ötletem,hogy James ért bosszút kell állnom - igaz még mindig szeretem – de ártatlan lányt mért bántsak? És ekkor jöttem rá,hogy én folyamatosan ártatlan embereket ölök meg,hogy olcsam szomjam,így átváltottam állatvérre . Ezt nagyon köszönöm.-kérdőn néztem rá, hisz nem értettem semmit. Mit köszönne meg nekem? Hisz én nem tettem semmit ami neki jó lenne .Mikor kérdő pillantásomat látta magyarázkodni kezdett.
Azért köszöntem meg mert te ébresztettél rá arra a tényre,hogy ártatlanokat ölök így visszajöttem hozzád és megszeretném kérdezni,hogy megbocsátasz-e nekem a hülyeségem miatt?
Mikor végre megtaláltam a hangom rekedtesen válaszoltam.
- Persze de ez nem az én érdemem csakis a tiéd.–s éreztem,hogy már lángokban áll az arcom .
- Én nem így vélem de ez most mind1 .Azért köszönöm . Szeretnék kérdezni valamit ha nem vennéd tolakodásnak?
- Persze! - Vágtam rá rögtön . Nem tudom miért de megbíztam benne . De ekkor olyat kérdezett amire nem számítottam .
- Cullenék hol vannak?
- Hát...tudod…el...mentek .- Éreztem,hogy elő akarnak törni a könnyeim de nem hagytam magam .
- Tessék? Hova? Hiszen Edward szeretett és te is őt .
- Edward hazudott . Nem is szeretett,csak egy játékszer voltam neki .-s éreztem hogy végig folyik az arcomon egy könnycsepp . Letöröltem a pulcsim ujjával de hiába mert újabb váltotta fel.
- Sajnálom de az lehetlen . Hiszen megvédett töllünk és egy vámpír ha szívből szeret valakit az a szerelem sosem múlik el .
- De ő nem szeretett,megmondta . –mondtam,majd éreztem ,hogy összebicsaklik a lábam,s zuhantam volna a föld felé de szerencsére Victoria elkapott .
- Nem akarod elmesélni,hogy mi történt? Hátha jobb lesz neked .
- Rendben de ne itt . Gyere inkább hozzánk .
- Biztos?
- Persze,gyere . Charlie amúgy sincs otthon.Kérlek!
-Rendben,meggyőztél.
-Tudod nagyon jó társaság vagy . –mosolyogtam rá Victoriára aki viszonozta azt .
- Köszönöm . Tudod te is az vagy . De most mond merre van a kocsid.?
- Öööö...nem...tudom . – Néztem jobbra,balra de nem tudtam eldönteni .
-Oké,akkor mond meg,hogy néz ki .
- Egy furgon . Piros .
-Oké,azt láttam az erdő szélénél. Gyere a hátamra . Így gyorsabbak leszünk .
- Biztos vagy benne?Mert tudod én nem vagyok olyan pehely könnyű…
-Én nem így vélem .Ha jobban megnézlek fogytál . Csoda,hogy nem esel szét. Na ugorj.
-Oké, te mondtad . – s felugrottam a hátára,de eszembe jutott,hogy én általában rosszul szoktam lenni ettől a gyors tempótól .
-Ja és még valami…- mondtam mire Vic hátra fordúlt .
-Igen?
-Hát…én rosszul szoktam lenni…
-Mitől?- Kérdezte Vic kiváncsian .
-A futástól .
-De…hiszen nem is te futsz .-Nézett rám kérdő tekintettel .
-Igen tudom de akkor is . Még mindig jó ötletnek tartod?
-Igen .
-Oké de ne csodálkozz ha lerókázlak…
Victoria erre hangosan felnevetett majd szélsebesen futni kezdett . Kezdtem rosszul lenni ahogy a fák mellett mentünk el s éreztem,hogy mindjárt kidobom a taccsot . Így beletemettem az arcom Vic hátába és nagyot szippantottam rózsa illatából . Egyszercsak Vic elkezdett lassítani így felnéztem,s az autóm elött találtam magam . Lemásztam Vic hátáról és feléfordúltam .Az arca el volt torzúlva,miközben a kocsimat nézte .
-Mi az?
-Ez-mutatott a kocsimra-ezzel a tragaccsal jársz ?Nem kell neked egy új autó?Van nagyon szép Mustang,vadi új . Vagy mitszólnál egy ferrárihoz?Vagy…
-Hé-hé .Nekem megfelel ez a kocsi . Nem kell új.
-De ez nem is kocsi…hanem egy...tragacs .
-Na jó most a kocsimat ócsárolod vagy beszálsz és elindulunk hozzám .
-Hát ócsárolnám még de kiváncsi vagyok hova tűntek Cullenék ,és,hogy miért hagytak téged itt…és kiváncsi lennék ,hogy milyen az életed.
-Akkor szállj be . –elővettem a kocsikulcsom de Vic nem mozdult . Kérdőn néztem rá mire kivette a kezemből a kulcsot és elindult a vezető ülés felé . Tátott szájjal figyeltem mit csinál . Vic kérdőn nézett rám.
-Most mivan miért nem szállsz be?
-Mert kivetted a kulcsot a kezemből .
-Ugye nem gondoltad,hogy hagylak vezetni?
-De úgy gondoltam .
-Ez pedig nem így van . Na szállj be!
-Nem!
-Bella.-Nézett rám komolyan,de a szája szélén egy mosoly bujkált.
-Na jó,meggyőztél .-s bepattantam mellé.Épp,hogy becsuktam az ajtót már indította is a kocsit .Mikor Forks határánál voltunk,már nagyon izgultam,hogy hogy fogom elmagyarázni Vicnek mi történt Cullenékkel.Forks határától már 10 perc alatt hazaértünk.Kiszálltunk a kocsiból és elindultam a ház felé legújabb barátnőmmel.
-Victoria nem akarsz ma itt "aludni"?-mutattam macskakörmöt a levegőben .
-Szívesen,de megengedi Charlie?Ugyebár ez a neve.
- Persze.Biztos megszeret téged.
-Rend..ben- halkult el a mondat végére .
-Mi a baj?
-Egy vámpír van a házban.
-Micsoda?Ki?-Kérdeztem kétségbeesve és ilyenkor hálát adtam az égnek,hogy Charlie dolgozik.
-Nem tudom de az illata ismerős.
-Victoria?
-Igen?
-Te voltál már nállunk?
-Ezt miért kérded?De bevallom tegnap este itt voltam.-kezdte el nézegetni a cipőjét.
-Akkor téged kereshet.
-Lehetséges.Én megyek elől,te gyere utánam .
Kivette a kezemből a lakás kulcsot és kinyitotta az ajtót majd előre ment,s én utána ahogy mondta . Mikor beléptünk egy szőke lány állt velünk szemben nagy vörös szemeivel engem nézve...


Remélem tetszett...igaz ez elég béna feji de a kövi jobb lesz mivel esemény dúsabb lessz és hosszabb.:D
Puszi:Isabella

Szerinted ki legyen?

Sziasztok!Eldöntöttem,hogy ti inkább mondjátok meg,hogy ki legyen Marie hangja...Szerintetek Miley Cyrus vagy Selena Gomez?
Puszi:D

Részlet az első fejiből!

Hello,míg nincs fent az első feji itt egy kis részlet:
Végre 10 perc bolyongás után megláttam a rétet . Elkezdtem futni de mielött kiléptem volna a rétre megbotlottam egy faágban és zuhantam a föld felé . De mikor már közel volt az arcom a földhöz valaki elkapta a derekam és a lábamra állított . Megfordultam,mert kiváncsi voltam kilehet az aki az erdőben járkál és közben még meg is ment egy eséstől,de mikor megfordultam,lefagytam . Ugyanis nem más állt elöttem mint...
Kicsit kisebb részlet mert nem akartam lelőni a poént:D
Puszi:Isabella

Bevezető

Bevezető:

Onnan kezdődik a történetem,hogy Edward elhagyja Bellát . Eltelik egy hónap és Bella most nem ismerkedik meg a farkasokkal így Victoriával találkozik a réten . De Victoria nem bántja mert már rájött,hogy nem kell bosszút állnia James-ért mert nincs értelme,s átváltott állat vérre . Bellával összebarátkoznak és Bellát a Volturi átváltoztatja vámpírrá.Az átváltozás végén elköltöznek Londonba . Egyik nap elmennek egy karaoke-s buliba és Vick meggyőzi Bellát,hogy énekeljen a szinpadon . Bella szerencséjére”ami elég kevés van neki” ott van egy manager aki észreveszi a tehetségét .

Bella nem akar híres lenni így felvesz egy szőke parókát+hozzá egy zöld kontaklencsét és átváltoztatja a nevét Marie-ra ami a második neve . Nagyon a kariere kezdetén van mikor Cullenéknél valaki elkezdi kapcsolgatni a tv-t…

(Selena Gomez hangja=Marie Swan hangja)

Sziasztok!

Hello.Ez az első blogom úgyhogy kiváncsi vok ,hogy mit szóltok majd hozzá!
Kb.hetente 2 alkalommal lesz friss ha elkezdik olvasni a blogot:D De lehet,hogy majd megemelem:D
Puszi:Isabella