(Alec és Jane történetét találtam a neten...az élet korát én irtam)
-Te...mit keresel...itt?-Kérdeztem akadozva,de ő csak mosolygott...
-Alec mit akarsz?
-Hát...beszélgetni veled .
-Mégis miről ilyen későn?Még össze is kell pakolnom meg...-nem bírtam befejezni a mondatot mert elöttem termett és befogta a számat.
-Kérlek Bella,ezt muszáj elmondanom.-Levette a számról a kezét és belenézett a szemembe.Annak ellenére,hogy a szemei vörösek voltak,egyszerűen gyönyörű volt.Felfedeztem benne szeretetet,féltést és vágyat.Nem tudtam betelni vele,s olyat mondtam amit nem kellett volna.
-Gyö...gyönyörűek a szemeid.-kérdőn nézett rám majd rám mosolygott.
-Bella,te ittál valamit?Vagy beverted a fejedet?
-Ő nem,bocsánat kicsit...elkapattam magamat.
-Én nem bánom.De most tényleg el kell mondjak valamit.
-Rendben.-Odamentem az ágyamhoz,s leültem rá,s Alec követte a példámat.-Várj,te mióta vagy itt?És Vicky miért nem vett észre?
-Hát én jóformán elsem mentem innen úgyhogy hallottam a te és Victoria történetét.Ja és Victoria azért nem vett észre mert úgy vettem el a szaglását,hallását,hogy csak engem ne vegyen észre.
-Oké,most már értem.Na de hallgatlak.Mit szeretnél mondani?
Alec kicsit habozott majd bele kezdett a mondandójába.
-Bella én...-nem tudta befejezni mert kinyílt a szobám ajtaja és Vicky lépett be rajta.
-Bella,gondoltam se...-nem bírta befejezni mert ekkor észre vette Alecet.-Ó sajnálom,hogy megzavartalak titeket.Már megyek is.-Mondta majd mielött kilépett volna rám kacsintott.Én csak megforgattam a szemem majd mikor Vicky kiment a szobámból újból kérdőn néztem Alecre.
-Na mit szerettél volna mondani?
-Bella én,szeretlek.És tudom,hogy észrevehető volt rajtam de sokkal jobb a szemedbe mondani mint elhallgatni.Tudom,hogy elhagyott Ed...vagyis ő,de kérlek agy egy esélyt.Megteszek mindent érted,kérlek.Még állatvérre is átváltok miattad-mondjuk ez nem lessz könnyű mivel lehet,hogy a nagy úr nem fogja megengedni-de én harcolni fogok érted.Kérlek,Bella.Csak agy egy esélyt.Megpróbállak boldoggá tenni.Kérlek.-Mire felfogtam mit mondott ajkait az enyémekre tapasztotta,és elkezdett gyengéden csókolni.Lehet,hogy tényleg adnom kéne neki egy esélyt.Hisz azt mondta,hogy állatvérre is átvált miattam.De mivan ha nem engedik meg neki és a Volturit amúgy sem hagyná el,úgy,hogy még a nővére is ott van.De mi van ha Alec is elhagy mint ő?De Alec boldogságára adnom kéne neki egy esélyt és talán én is boldog lehetek mellette.Igen ezt kell tennem.Már kezdte feladni,hogy vissza csókolóm és éreztem,hogy el akar húzódni,de gyorsan kapcsoltam,s megfogtam a tarkójánál fogva és vissza rántottam.Ő belemosolyodott a csókba és a kezével megfogta a derekamat és elkezdte simogatni.Egyre szenvedélyesebben kezdett csókolni,ahogy én is őt.Sajnos nekem kellett befejezni a csókot mivel nekem levegőre is szükségem volt így elváltam ajkaitól.Hangosan ziháltunk mikor pár perc után Alec megszólalt.
-Akkor ezt vehetem egy igennek?-kérdezte mosolyogva.Én vissza mosolyogtam rá majd odahajoltam füléhez és belesuttogtam.
-Egy határozott igennek.-Elhajoltam a fülétől majd megpusziltam az arcát.Ő többet akart volna de mutató ujjammal megakadályoztam a csókot.-Mindjárt jövök,csak kell pár emberi perc.
-Rendben.Itt várlak.-Kibújtam öleléséből,s odamentem az asztalhoz a neszeszeremért.Mielött kiléptem volna az ajtón visszanéztem Alecre aki most már az ágyon feküdt.Gyorsan berohantam a fürdőszobába,hogy elvégezzem emberi teendőimet.
(20 perccel később)
Gyorsan felkaptam a neszeszeremet és rohantam vissza a szobámba.Ahogy beléptem tekintetem rögtön rásiklott az ágyamra ahol Alec ugyanúgy feküdt ahogy hagytam.Gyorsan ledobtam az asztalomra a neszeszert,s gyorsan bebújtam Alec mellé az ágyba.Betakartam magamat majd Alec mellém bújt.
-Alec,mesélnél nekem magadról?Hiszen te tudod az én történetem és én is szeretném megtudni a tiédet.
-Hát rendben.1600-ban születtem ahogy Jane is.Egy kis faluban,Sousau volt a neve.Ilyenkor nagyon elterjedt volt a boszorkányság fogalma,és az ikrekből nem nagyon sok volt,így azt hitték boszorkányok vagyunk.Mikor édesanyánk megtudta,hogy meg akarnak minket ölni,összecsomagolt nekünk ételt,ruhát és mondta,hogy menjünk Dél-Olaszország felé majd a szüleink is kis idő múlva követtek minket.Alkonyatkor az édesapánk zajt hallott így ki ment megnézni mi lehet az,majd kis idő múlva édesanyánk is követte apánkat mikor az nem jött vissza.Kis idő múlva egy hangos sikolyt hallottunk,majd egy nő jelent meg elöttünk és a szájából vér csöpögött.Majd több vámpír jelent meg mellette.Elvittek minket egy föld alatti helyre ahol később kiderült,hogy Aro nagyúr harapott meg minket és változtatott át.Ekkor 17 évesek voltunk.-Még mindig sokk alatt voltam.Szörnyű életük volt.De várjunk csak.Alec ilyen idős lenne?405 éves?
-Te 405 éves vagy?
-Hát igen,kicsit sok.Na de szerintem most már aludjál,mert késő van és holnap így nem tudsz felkelni.
-De még be kell pakoljak.
-Hagyd majd megkérem Victoriát.
-Köszönöm.-mondtam álmos hangon.
-Nincs mit.Álmodj szépeket szerelmem.-Majd egy gyengéd csókot nyomott az ajkamra.
Éreztem,hogy egyre jobban süllyedek az öntudatlanság világába...
2010. május 24., hétfő
3.fejezet-Alec
Bejegyezte: Isabella dátum: 12:56
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Nem non jó sorry...Szerdán 4feji!
Nekem ez a rész is tetszett de az nagyon fura hogy Alec meg Bella együtt áá :D Szuper a történet pusz
Megjegyzés küldése